Történetünk
Danubefishing.com
Maga a Danubefishing, mint ötlet és a horgászközösség létrehozása először 2016-ban merült fel bennünk. Tudtuk jól, hogy a helyi víztározón kevesen horgásznak tudatosan és célzottan a nagypontyokra. Természetesen ez idővel meg is mutatkozott és azt tapasztaltuk, hogy a pecások nagy része a szezon javát inkább kint tölti az élő folyón – aminek mi nagyon örültünk. Sokan vallatják Bős (Gabčíkovo) környékét vagy az ettől lejjebbi szakaszokat, valamint a Duna öreg medrét és ezek ágait, amelyet roppant gyönyörű környezet vesz körül.
Dunacsúnon (Čunovo) nőttem fel, amely Pozsony városához tartozik. A házunkhoz meglehetősen közel van a tározó. Területe körülbelül 2500ha, azonban ha ehhez hozzá adjuk a Duna fő ágát az első osztrák gáttól a bősi gátig, akkor egy igazán nagy vízterületet kapunk. Gyermekkoromban édesapámmal horgásztam a víztározón. Nagyapám és apám is szenvedélyes horgászok voltak, így ez tőlem sem állt messze. Amikor édesapám 1997-ben először fűzött bojlit a horogra, világos volt számomra, hogy ez nálam is hamar be fog következni. A 2007-es évben, mint fiatal pecás a hétvégi bevetéseken előszeretettel horgásztam jómagam is bojlival. Miután 2009-ben sikeresen megszereztem a jogosítványt, egyre aktívabban űztem a kedvenc időtöltésemet. Az első bevetésekre főleg éjszaka került sor, esetenként pedig egész hétvégéket is végigpecáztam.
A 2011-es évben, az egyik ilyen hétvégi túrán sikerült elejtenem az első 20 kiló feletti pontyomat, mely egyfajta visszajelzés volt számomra, hogy minden figyelmem ennek a helynek szenteljem majd a jövőben. Számtalan éjszakát töltöttem el, egy árva kapás nélkül. Idővel megismertem a helyek adottságait és kiismertem a pontyok szokásait, így elkezdtek sorban érkezni a halak is.
Még 2010-ben megismerkedtem egy illetővel, aki aktívan horgászott nagypontyokra víztározókon.
Ez az egész teljesen megfertőzött engem és két év után már együtt ültünk a tározón. Rengeteg időt töltöttünk a helyek felfedezésével és feltérképezésével. Sokáig nem volt annyi szabadidőm, amennyit szerettem volna, azonban mindvégig támogattam barátomat, aki sok időt töltött ezen a tározón. Megannyi időt és éjszakát feláldozva végül a vad Duna elkezdte őt megajándékozni szebbnél szebb vadpontyokkal. Nagy öröm volt ez számomra is, hiszen végre beérett a munkánk gyümölcse.
Számos korlátozás van érvényben a tározón, mivel a már említett Védett madarak területéhez tartozik. Dunacsún (Čunovo), a település feléről tilos a horgászat egészen Polderig. A másik oldalról Szemet (Kalinkovo) és Gutor (Hamuliakovo) mellett már engedélyezett a horgászat, viszont hazánkban, ahogy az köztudott, tilos autóval megközelíteni a vizet ezen a környéken, ezért ezt rámpák akadályozzák. Természetesen az év nagy részében tilos belépni a szigetekre, melyekből igencsak sok található itt a környéken, páratlan gyönyörű és vad környezettel. Ez okból is kezdtünk érdeklődni a hajóból való horgászat iránt. Nem volt semmi információnk, ami a csónakos pontyhorgászatot illeti, ezért elgondolkodtunk, hogy hogyan is kéne mindezt megoldani a gyakorlatban. 2014-ben közös erővel és saját segítséggel megalkottunk bizonyos építményeket a 6 méteres laminált uszályokhoz. Nem mondhatjuk, hogy rossz volt, azonban korántsem volt megfelelő a kényelem. Célunk volt, hogy megfelelő legyen egy hosszan tartó horgásztúrán a legnagyobb folyónkon, ezért valami tágasabbat szerettünk volna, és ami a legfontosabb, hogy stabil legyen.
2019-ben elkezdtem gondolkodni egy úszótesten, ami megfelelne a Dunára, valamint egy kisebb hajó követelményeinek a csónakázáshoz szükséges engedélyek nélkül. Hosszú töprengés és a szükséges információk összegyűjtése után arra jutottam, hogy két nagy úszóból készítek egy mólót, egyenes fedélzettel, katamarán stílusban. Megannyi számolás és rajzolás után létrejött ez a móló egy papíron. Fontos szempont volt, hogy megőrizze a parti horgászat stílusát, ahol a horgász a sátorban aludhat. 2020 februárjában megalkottuk ezt a papírra vázolt tervet, majd ez év áprilisában immár először útra is keltünk vele. Júniusban, az első sikeres pontyos túrát követően jöttünk rá, hogy ez egy nagyszerű ötlet volt, hiszen tökéletesen megfelelt minden elvárásnak. Ezután már rengeteg napot és éjszakát töltöttünk ezen az alkotáson, gyakran nyújtott számunkra egyfajta ideiglenes otthont is az év során ebben a Covid-os időszakban, sőt, gyakran innen indultunk munkába is.
Ennek a pontonnak a gondolata évekig forgott a fejemben és végre elkészült. Tudom jól, hogy egy hajóval törődni közel sem egyszerű feladat. A lakásokban élő embereknek nem mindig van lehetőségük parkolni és szintén problémát okozna, ha minden idejüket és pénzüket folyamatosan a saját hajójukba kéne fektetni. Ennek ellenére egyre többen vagyunk, akik szeretnénk részt venni, belekóstolni és megélni az ilyen horgászatokat a Dunán. Egy újabb dolog, amihez jól jöhet a ponton kölcsönzése, hogy megismerjük a tározó pontyállományát. Sokat beszélgettünk a horgászokkal arról, hogy vajon itt, ezen a vízterületen, az ilyen vad körülmények közepette megtudnak-e nőni olyan méretűre a pontyok, mint Európa déli országaiban, ahol az időjárás jóval melegebb.
Leegyszerűsítve: lehetséges-e, hogy élnek itt a mi Dunánkon olyan halak, melyek tömege meghaladja a 30 kilós álomhatárt.
Erre a kérdésre megkaptuk a választ 2020 őszén, amikor közösen a barátokkal sikerült elejteni egy 113 centiméter hosszúságú pontyot, amely meghaladta az áhított 30 kilós határt. A másik egyértelmű válasz az volt számunkra, hogy ilyen halakat láttunk is az előzetes megfigyeléseink során. Tehát, hogyan is lehetne megbizonyosodni arról, hogy milyen halak élnek a vizeinkben, ha nem úgy, hogy horgászunk rájuk a megfelelő technikával az adott helyszínen? Pontosan ezért született meg ez az ötletünk, ami a pontonkölcsönzést illeti. Ismerje meg mindenki a víztározó halállományát, élvezze a gyönyörű környezetet és a felejthetetlen horgászatot és a magánszférát a Duna közepén erről a hajóról, korlátlan horgászati lehetőséggel és nem utolsó sorban akár állandó mozgással a vízen, ami ezzel a lehetőséggel igencsak szervezetten és hatékonyan működik.
